E/3 Japán debütálás idején
Sikeres volt a Japán debütáló fellépésük. A srácok majd kiugrottak a bőrükből. Aznap hatalmas ünneplést tartottak. Kibéreltek egy hatalmas hotel szobát a város szívétől nem mesze. Az erkélyen ünnepeltek egész este, hol a jakuzziban ülve, hol pedig egy pohár pezsgővel a kezükben az asztalnál. A cseresznye virág illata lágyan siklott a levegőben. Virágok szírmait felkapva játszadozott a szél, messze sodorva a felhőket. Azon az estén sokkal fényesebbek voltak a csillagok is. A fiúk hajnalig fenn voltak, majd egyszerre huppantak az ágyukba. Megérdemelték a pihenést, hisz rengeteget dolgoztak. A lakosztályban csak három szoba volt így, ketten osztoztak egy helyen. A menedzser a nappali kanapéján helyezkedett kényelembe, míg a többiek elfoglalták a hálószobákat. Yoseob és Gikwang volt a leggyorsabb, így övék lett a legnagyobb. Dongwoon mindenkit félrelökve zárkózott a szobájába, így Junhyun, Doojoon és Hyunseungnak kellett a kis franciaágyon osztozniuk.
Gikwang POV
Az este egy kicsit hosszúra sikeredett mint gondoltam ... de szerencsére Seobie gyors lábával épp, hogy csak a többiek előtt érte el a legnagyobb szobát, így mi alhattunk a legnagyobb kényelemben. Aztán már csak arra emlékszem, hogy a többiek mintha kiabáltak volna ... talán Dongival, de nem nagyon tudtam erre figyelni, mikor épp azzal a személlyel készültem egy ágyban aludni aki mintha egy rést talált volna szívemhez vezető úton. Gyorsan mintha semmi különös nem lenne abban, hogy együtt fogunk aludni, levettem magamról a rám izzadt göncöket és gyorsan letussoltam. Mikor kijöttem a fürdőből Yoseob már az ágyban húzta a ló bőrt ... óvatosan bemásztam mellé és próbáltam nem felébreszteni. Oda akartam bújni mellé, érezni akartam bőre selymességét mely a sakurafa illatától olyan édes. De megálljt parancsoltam a karjaimnak, soha nem voltam ilyen ... és most, hogy ő megjelent 'mi változott meg bennem, hogy rögtön vágyódom utána, mért van szükségem arra, hogy a közelemben legyen, hogy halljam aranyos nevetését és lássam mosolyát mely mindenkit felderít ???'. Ezekkel a gondolatokkal hunytam le szemeimet és készültem fel a holnapra.
Reggel olyan hajnali fél-öt körül mikor felébredtem épp Seobiet karoltam át a derekánál. Annyira megijedtem, hogy rögtön visszarántottam karjaimat ezzel viszont majdnem felébresztettem szegénykét mert mintha magához tért volna egy pillanatra, de szerencsére hamar vissza aludt. Egy kicsit még ott maradtam vele, majd óvatosan kikecmeregtem az ágyból és kimentem hátha egy kis friss hideg tej segít rajtam és a kétségeimen. Csak, hogy kint volt Dujun is, gondolom nem tudott aludni ahogy én sem.
- Hát te ?- kérdeztem meglepődve jelenlétén.
-Kiderült, hogy Jun és Hyun kicsit rugdosósak, így egy idő utána a földön kötöttem ki és ott nem nagyon kényelmes egész éjszaka aludni. Így kijöttem egy kicsit felébred, hogy kicsit később vissza mehessek és újult erővel kilökjem őket az ágyból - bokszolt bele a karomba nevetve.
-Sok sikert hozzá ... még nekem sem sikerült őket leszedni az ágyról, de eljött a pillanat, hogy neked sikerüljön ... hajrá. - mondtam cinikusan.
Kicsit felidegesíthettem ezzel mert szúrós szemmel méregetett, így inkább arrébb álltam és a hűtőből kivettem a tejet és töltöttem magamnak egy bögrébe, majd épp készültem visszamenni a szobába mikor Jooni megfogta a vállam és maradásra késztetett.
-És... hogy telt az éjszaka az új fiúval? - kérdezte.
- Mit ... mondtál valamit? - kérdeztem vissza mint aki nem hallotta volna.
-Semmi - mondta semmit mondó arccal, majd mielőtt még mondhattam volna valamit, elindult vissza a szobája felé.
Mikor visszatértem a szobámba, a szöszi még mindig aludt. Nem is értem hogy mért kellett azokat az ész bontóan szép éj fekete tincseit kiszőkíteni ... de a menedzser mondta, hogy jót tesz a banda imidzsének, így belement a dologba. És most olyan mint egy földre szált angyal. Gyorsan megittam a maradék tejet ami még maradt a bögrében majd visszabújtam az én kis angyalom mellé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése